Fa-tartás

FaAz erőnlét, kondi visszaszerzésére még krónikus, előrehaladott betegségekben is lehetséges … bár nem könnyű. Különösen a pszichés oldala nehéz.

Az alap gyakorlat nagyon egyszerű.

Képzelj el egy fát – bármilyen fát, de ha lehet, ne fenyőt – közvetlen magad előtt. Képzeld el a maga teljességében, a gyökereitől a lombkoronájáig. Kezdetben nehéz a részleteket is megjeleníteni, de mindig elégedj meg annyival, amennyit sikerült, nem kell a tökéletességre törekedned. Képzeld el a gyökereket, a vizes föld illatát, a keringő nedvességet, … A fa törzsét, a kéreg mintázatát, a törzsben az évgyűrűket … Gondolatban kövesd az éltető nedvek útját … aztán az ágakat, gallyakat, akár még a levelekkel játszó szél zúgását is hallhatod, vagy az átszűrődő napsugarak melegét.
És egyszerűen csak karold át, öleld magadhoz, s tartsd úgy a fatörzset. Kezdetben ez jó ha derék magasságban sikerül, s lehet, csak pár percig tudod úgy tartani a kezed, mint amikor ténylegesen átkarolsz egy fát. Aztán, ahogy gyakorolsz – akár naponta 4-5x is, hisz az egész alig pár percet vesz igénybe – a két kezed egyre feljebb tudja átkarolni a fa törzsét. A cél, hogy egyre magasabban karold át a fa törzsét, hogy a végén már lábujjhegyre állva a teljes súlyodat a fa tartsa.
Miközben átkarolod a fát, figyelj az érzéseidre. Milyen a fa tapintása, hol ér hozzá a tested, … ragadd meg a fát valamennyi érzékszerveddel. És tartsd meg ezt az érzést.
Természetesen nem baj, ha közben a gondolataid elkalandoznak, s már nem a fa törzsére, a szél hangjára, a levegő illatára, a madarak csicsergésére figyelsz … amikor észreveszed, hogy nem a fatörzsre gondolsz, egyszerűen csak térj vissza a fához. Az is természetes – különösen amikor már a váll magasságában, vagy még feljebb ragadod meg a fát, hogy vállad, karod megfájdul – ne erőltesd a fájdalmat, egyszerűen csak engedd lejjebb a kezed.
Az alap gyakorlat vége – a „csúcs terhelés” – napi 6-8 alkalommal 5-5 perc, lábujjhegyen, egészen kinyújtózkodva. Ez kemény, feszes tempóban 2 hét, kényelmesen 1 hónap alatt elérhető. Ennél lassabban meg nem érdekes. A kimutatható hatás nagyon meglepő. A teljes tachi-kardiális (légzés, szív, keringés) rendszer kondíciója javul, e mellett a testtartás is megváltozik, a nagy vázizmok tónusossá válnak, a bőr megfiatalodik, beindul a szervezet méregtelenítő rendszere, ugrás szerűen javul az immunrendszer hatékonysága.

Számomra a legizgalmasabb tapasztalat az volt, hogy krónikus elfekvőben vegetáló idős emberek között is csodát tett a technika. Kezdetben ágyon fekve, hanyatt, csak gondolatban – imaginálva csinálták a gyakorlatot. Pár nap múlva, még mindig hanyatt fekve … a kép olyan volt – már bocsánat a hasonlatért, remélem ők nem olvassák, vagy ha igen, már úgy is csak mosolyoghatnak rajta – mint mikor lajhárok csüngnek a vastag faágakon. Aztán felültek … Az első, szobán kívüli séta – spontán, mindenféle noszogatás nélkül – kevesebb, mint egy hónapon belül megtörtént. Két hónapon belül már mindenki kint volt a kórteremből, s a folyosókon, vagy a parkban lófrált.

Forrás: NLP Trainer blog